A város altalaja rendkívül gazdag különböző típusú, jó gyógyhatású savanyúvizekben, ezért gyakran nevezik az ezer borvizek városának is. Mindenhol jelen van itt a szénsavas ásványvíz és a széndioxid gázkitörés. A pincék tele vannak az egyébként életveszélyes széndioxiddal, de a helybéliek, kihasználva a természet adta lehetőségeket, ötletesen magánmofettákká alakították át azokat.

Kovászna egyik természettudományi és idegenforgalmi érdekessége a városka főterén található Pokolsár, ami nem más mint egy iszapos kénes-széndioxidos gázkitörés. Régebben gyógyfürdőként használták, igaz, ekkor még az egész Főteret uralta. 1881-ben nyitották meg "Pokolsár Fürdőintézet" néven, ezzel Kovászna is a rendezett gyógyfürdők sorába lépett. A későbbi fürdőtelep a vajnafalvi Mikes-telken alakult ki, Mikesfürdő néven.

A fürdőváros területén több ásványvízforrás is várja az idelátogató turistákat. Ezek közül is kuriózumnak számít a Vajnafalva területén található Palacsintasütő-forrás vize, ami annyi nátriumkarbonátot tartalmaz, hogy azzal dagasztják be és kelesztik meg a kőttes palacsintát az asszonyok.
A város vizeiről már 1567-ben szó esik, de csak 1773-ban elemezték őket először. 1882-ben a Horgász-forrás vize a Triesztben megrendezett kiállításon aranyérmet kapott. A kovásznai ásványvizeket ma már csak fürdőkúrára használják, nem palackozzák.

Gyógyjavallatok
Ivókúrára -orvosi javallatra- a fúrt kutak vize szolgál, a mofetták, egyéb kezelésekkel összekötve, szív- és érrendszeri-megbetegedések gyógyulását segítik elő.