A Torja vizén túl fekvő Karatnának is önálló református temploma van.

Felsőtorja 1307-ből ismert írásos formában, Altorját 1332-ben említik előszőr, Karatna, Volál falurészéről pedig 1427-ből van adat. Torján több mint négyezren élnek, a falu lakossága közel 100 százalékban magyar nemzetiségű. Felekezeti megoszlás szerint a többség római katolikus vallású, de számottevő a református és az ortodox hívők száma is. Alsótorja és Volál lakói szinte mind római katolikusok, a reformátusok főként Feltorján és Karatnán élnek. A települést már régen is a jelentősebbek között tartották számon, fejlett háziiparral rendelkezett, fontos jövedelme volt a fafeldolgozás.