A Mohos-tőzegláp és a Szent Anna-tó az Európa-szerte ismertebb természeti ritkaságok közé tartozik.
A Mohos-tőzegláp hajdani kiterjedt víztükre négyszerese volt a Szent Anna-tó felületének. A Mohos-tó évezredeken át egyre apadt, és lassan elmocsarasodott, igazi magashegyi fel láppá változva.
Huzamosabb esőzések idején a 10 méter vastag iszapos tőzegréteg úgy megtelik vízzel, mint a szivacs, és akár az elkószált szarvasmarhát is elnyeli.
A tőzeg az évezredek során elhalt tőzegmohák tömkelegéből halmozódott fel.
A tőzegláp területén számos nyílt vízfelület (tószem) és különböző növényritkaságok is találhatók.
Annak érdekében, hogy az ide látogató turisták ne károsítsák a területet, a környezetvédők pallót építettek az ingoványos talaj fölé, a láp egy része idegenvezetővel bejárható.