Az 1848-49-es szabadságharc kiemelkedő székely hőse, Gábor Áron 1849. július 2-án hunyt el a kökösi csatában. Holttestét szülőfalujában, a Kököstől kb. 50 km.-re lévő Bereckben kívánták eltemetni a székelyek, de az oroszok is meg kivánták szerezni, a helyi lakósság megfélemlítése céljából. A holttestet útközben, az Eresztevény nevű kis faluban el kellett rejtsék, mert a közelben oroszok portyáztak. A faluban lévő Benke kúriának a pincéjében rejtették el, de mivel napokig bizonytalan volt a helyzet, bajtársai úgy döntöttek, hogy a közeli református temetőben hantolják el.

Sírja a szabadságharc bukása utáni években jeltelen volt, a politikai légkör enyhülésével már kopjafával jelőlték meg, majd 1892-ben készűlt el ez az emlékmű Gyárfás Győző építész tervei szerint. Rajta két szobrászati alkotás található, az emlékmű központi részén Gábor Áron koszorús arcképe látható domborművön, kissé lennebb pedig egy harci eszközöket ábrázoló szobor.

Minden év március 15-én és junius 2-án megemlékeznek a székelyek bátor hőséről. 1990 óta majdnem folyamatosan friss koszorú található a domborműves emlékművön.