Kovászna megye legnagyobb települése, 525-580 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. Nevét az egykori őstelepülés - Szentgyörgyfalva - ma is álló erődtemplomának védőszentjéről, Szent György lovagról kapta.
Az Olt völgyének ezen szakaszán aránylag korán megtelepedett az ember, erről tanúskodnak a mai város területén fellelt régészeti leletek.
Mint várost első ízben 1461-ben említik, 1492-ben pedig Báthori István levelében mint kiváltságos város szerepelt. Az idők folyamán összeépült a tőle déli irányban fekvő Szemerjával, majd azzal 1880-ban közigazgatásilag is egyesült.
A város gazdasági fejlődését némileg Brassó és Kézdivásárhely közelsége is fékezte, hisz mindkét város fejlett kereskedelemmel és kézműiparral rendelkezett. Így Sepsiszentgyörgy megőrizte egyfajta mezőgazdasági jellegét.
A város történetének egyik legdicsőségesebb korszaka az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején volt. Itt, a Szék házának dísztermében mondták ki a fegyveres önvédelmi harc megkezdésének szükségességét.