A város régi Ópiaca, a mai Kálvin tér építészeti műemlékegyüttes. Itt emelkedik a város egyetlen megmaradt középkori műemléke, a református vártemplom, mely a XV. század végén és a XVI. század elején épült gótikus ízlésben. Mai formáját az 1547-ben történt átalakítása után nyerte el. Az 1802-ben történt nagy földrengés után, 1829-ben új, barokk hagymasisakos harangtornyot építettek mellé.
A templomot lőrésekkel ellátott ovális alakú várfal övezi, melyet restauráltak. Ezt egy második erődöv kerítette, mely feltehetően az 1558-1661-es török-tatár dúlások idején részlegesen kárt szenvedett. Ennek egy szakaszára épült rá az úgynevezett Német iskola, a mai kántori és harangozói lakás. Az épület boltíves kapubejárata az egykori várkapu lehetett. A szájhagyomány úgy tartja, hogy a mai Vár utca mélyedése, az úgynevezett Vár gödre, az erődöt övező védárok volt.